A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) felnőtt betegeket ápoló klinikáin és betegellátó egységein egy mesterséges táplálással foglalkozó munkacsoport felállításának első lépéseként klinikai auditot végeztünk, melynek során egyrészt a malnutríció szűrésének egyetemi gyakorlatát, másrészt pedig a sebészeti profilú osztályokon fekvő betegek tápláltsági állapotát mértük fel. A malnutríció szűrésével kapcsolatos audit kérdőíveinek az értékelése során kiderült, hogy a SZTE vizsgált negyven felnőtt beteget ellátó osztálya közül csupán hat belgyógyászati profilú osztályon végeznek alapszintű malnutríció szűrést, ez is többnyire a testsúly és testmagasság felvételével történik. A többi osztályon saját bevallás szerint ilyen felmérés nincsen. A sebészeti profilú osztályokon a tápláltsági állapotot a "Subjective Global Assessment, SGA" alapján készített komplex kérdőív segítségével mértük fel. A SGA kérdőív az alultápláltság felismerésére szolgáló, a betegek nemét, életkorát, antropometriai adatait, BMI-t, valamint a táplálék felvételét befolyásoló tényezőket - gastrointestinalis rendszer állapota, rágás és nyelés képessége, étvágy - felmérő, ezeket pontszám szerint értékelő vizsgáló módszer. A felsoroltak mellett figyelembe veszi még a nem akaratlagos súlyvesztést, a speciális diétás igényt, a bőr állapotát, és az esetleges fertőzéses állapotokat is. Az adatok elemzése alapján a vizsgált betegek 21,7%-a bizonyult a tápláltsági állapot szempontjából rizikósnak (14 férfi, 25 nő). A három 80 év feletti beteg közül kettő volt magas rizikójú (66%), míg a 65-80 év közötti betegek közül 19 bizonyult magas kockázatúnak (35,8%). A 65 év alatti betegek közül mindössze 18 volt magas rizikójú (14,5%). A klinikai auditok eredményei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a táplálási munkacsoport felállítására a SZTE-n nagy szükség van, ezzel segítve a mesterséges táplálás problémáinak rendezését.