Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=90301
MOB:2007/4
Szerzők:Bognár Gábor; Magda Ingrid; Garamvölgyi Rita; Czobel Gábor; Nőt László; Kereskai László; Bogner Péter; Szabó István
Tárgyszavak:KALORIMETRIA; ÁLLATKÍSÉRLETEK; VÁLLÍZÜLET
Folyóirat:Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet és Plasztikai Sebészet - 2007. 50. évf. 2. sz.
[https://ojs.mtak.hu/index.php/matrokplaszt]


  A rotátorköpeny zsíros infiltrációjának vizsgálata kalorimetriával nyúl modellállaton / Bognár Gábor [et al.]
  Bibliogr.: p. 152-153. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet és Plasztikai Sebészet. - ISSN 1217-3231. - 2007. 50. évf. 2. sz., p. 144-153. : ill.


A rotátorköpeny szakadás gyakori musculoskeletalis rendellenesség, amely a rotátorköpeny izmainak struktúrájában patológiás elváltozást von maga után zsíros infiltráció formájában. A komputertomográfiás és mágneses rezonancia felvételeken is megfigyelhető előrehaladott zsíros infiltráció negatívan befolyásolja a rotátor köpeny rekonstrukció eredményességét. Az izomban az ínszakadást követően kialakuló zsíros infiltráció hisztológiai és biokémiai alapjai még ma sem teljesen tisztázottak. A kalorimetriás vizsgálat egy széles körben elfogadott módszer a biológiai rendszerekben bekövetkező lokális és globális konformációváltozások termikus következményeinek demonstrálására. Ezt megelőzően számos szerző igazolta, hogy a kalorimetria alkalmas a musculoskeletalis rendszer elváltozásainak a vizsgálatára. A jelen tanulmányban a szerzők kísérletes körülmények között nyúl modellállaton meghatározzák a normál, az ínszakadt, valamint a denervált rotátorköpeny izmok termogramjait. A kalorimetriás vizsgálat eredményei jól ábrázolják az izomban az ínszakadás, valamint a denerváció által okozott elváltozások közötti különbségeket, amelyeket a komputertomográfiás, a mágneses rezonancia valamint a hisztológiai vizsgálatok szintén igazoltak. Az észlelt termodinamikai effektusok lehetséges okainak magyarázata mellett, a szerzők kitérnek a jövőbeni kutatási irányvonalakra és a módszer gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire.