Háttér és célkitűzések: A szocioökonómiai szempontból hátrányos helyzetben felnövő gyermekek az élet számos területén, köztük az olyan kognitív készségek fejlődésében is, mint a végrehajtó funkciók mutatnak elmaradást a magasabb társadalmi osztályú családok gyermekeihez képest. Feltételezhető, hogy ezen jelenség hátterében álló egyik mechanizmus az, hogy ezek a gyermekek fokozottabb káros stresszhatásoknak vannak kitéve az életük során. Jelen tanulmány célja az volt, hogy magyarországi mintán tanulmányozzuk a szocioökonómiai helyzet egyes komponenseinek és a végrehajtó funkcióknak a kapcsolatát óvodás korú gyermekek esetében, illetve a kortizolhormonszint (mint a stressz indikátora) ezen kapcsolatban játszott szerepét. Módszer: A kutatás során négy különböző óvodából toboroztunk szocioökonómiai szempontból heterogén mintát. Az elemzéseket 76 résztvevő (45 fi ú, 31 lány, életkoruk 52-83 hó, átlag életkoruk 70,85 hó) adatai alapján végeztük: A szocioökonómiai státuszra vonatkozó információkat szülőktől gyűjtöttük kérdőíves módszerrel, a gyerekek végrehajtó funkcióit számítógépen végzett neuropszichológiai tesztekkel (Corsi-kocka, Go/ No-Go, Hearts and Flowers) vizsgáltuk, a gyerekek stresszszintjére pedig a kortizolhormonszintjük (reggeli nyálminta, ELIZA-módszerrel történő elemzés) alapján következtettünk. Eredmények: Az eredményeink összhangban vannak a korábbi szakirodalmak következtetéseivel, miszerint az általunk mért szocioökonómiai helyzet komponensei közül csak a szülői iskolázottság mutat szignifi káns kapcsolatot a gyermek végrehajtó működéseivel, a család bevétele nem. Továbbá a kortizolhormonszint részleges mediáló hatással van ezen változók kapcsolatára. Következtetések: Megalapozottan feltételezhetjük tehát, hogy a fokozott stressz az egyik tényező, amelyen keresztül a szocioökonómiai helyzet befolyással van a gyermekek kognitív készségeire, azonban további faktorok is meghatározóak lehetnek.  Kulcsszavak: szocioökonómiai helyzet, kortizol, végrehajtó funkciók, óvodáskor