Háttér és célok: A tanulmányban bemutatjuk a Grounded Theory (GT) módszertanának történeti és tudományfi lozófi ai alapjait, valamint ismertetjük a megközelítésen belül kialakult különböző irányzatok legfontosabb jellemzőit. A GT-módszertanon alapuló empirikus kutatások szemlézésével és értékelésével illusztráljuk a felhasználás lehetséges módjait. Kitérünk a módszer alkalmazása során a magyar nyelvű szakirodalomban fellépő szóhasználati problémákra is, és javaslatot teszünk ezek feloldására. Módszer: A módszertani szempontok ismertetése során áttekintjük a GT-módszerek alapjait és jellemző dilemmáit a kutatási kérdés megfogalmazásától és a mintaválasztástól a szövegek elemzésének lépésein át az elméletképzésig és az eredmények ismertetésének módjáig. Eredmények: A GT-módszerek egy lehetséges alkalmazását saját kutatásunk összefoglalásával demonstráljuk. Krónikus betegek és családtagjaik otthoni tapasztalatait feltáró interjús kutatásunk során egy háromszintű kódrendszert dolgoztunk ki a környezeti érzelmi önszabályozás folyamatainak leírására, majd ebből egyedi megalapozott elméletet (substantive theory) fejlesztettünk. Az elemzési folyamatot néhány fontos kutatói döntés bemutatásán keresztül tekintjük át. Következtetések: A GT-módszertan sokféle kutatási kérdésre alkalmazható, rugalmas kvalitatív eljárás. Az összefoglalásban kísérletet teszünk arra, hogy megfogalmazzunk néhány egyszerűen alkalmazható szempontot, melyek segítenek a módszer alkalmazásának indikációjával kapcsolatos kutatói döntésekben és más kvalitatív módszerekkel való összevetésben.  Kulcsszavak: Grounded Theory, megalapozott elmélet, érzelmi önszabályozás, kvalitatív kutatás, interjúelemzés