Gaetano Benedetti 1920-ban született egy szicíliai arisztokrata család sarjaként, apja híres sebészorvos volt. Egy önéletrajzi vázlata szerint a szülei féltő-óvó nevelése következtében megtapasztalt egyedüllét tette már gyerekként fogékonnyá az egzisztenciális magány megértésére. A családi hagyományoknak megfelelően medicinát tanult, és korán a pszichiátriai pálya mellett döntött. 1947-ben Manfred Bleuler zürichi klinikájára ment pszichiátriát tanulni. 1956-tól a baseli pszichoterápiás klinika professzora. 1961-ben súlyos neurológiai betegség szakította meg pályáját. Ennek hatására kezdett el neurológiával és neuropszichológiával foglalkozni.Benedetti jelentős hatással volt a pszichózisok pszichoterápiája és a pszichoanalitikus pszichoterápia területére. Több száz publikáció és közel húsz könyv jelent meg tollából, melyek révén nemzetközi elismertségre tett szert. A súlyos pszichés betegekkel szerzett terápiás tapasztalatait sokoldalú elméleti integrációjával feldolgozó szerzőként vált meghatározóvá. Baseli és milánói intézetében idős korában is aktívan dolgozott analitikusként és szupervizorként.